Érdekesen értelmezi a jog a nemi erőszakot. Az alább olvasható idézet szerint nem lehet szó kényszerítésről akkor, ha az áldozat nem fejtett ki "valódi" ellenállást. Persze azt, hogy mit nevezünk ellenállásnak, a bíróság önkényes ítéletétől függ, ahol ezek szerint nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a nemi erőszak elszenvedői általában ledermednek, és nem tudnak védekezni. Az is kérdés, hogy lehet-e egyáltalán védekezni egy esetleg sokkal erősebb férfi ellen. A szövegben megelevenedik az a sztereotípia is, miszerint a nő kihívó viselkedése váltja ki az erőszakot. És ezek szerint csókolózni sem lehet büntetlenül? 

Berkes Gy. (szerk.) Magyar Büntetőjog - Kommentár a gyakorlat számára. HVG ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest. A Btk. 197 §-hoz fűzött magyarázat - 22. pótlás 595. o.

4./c. pont:

"Erőszak akkor állapítható meg, ha a sértett ellenállása komoly. Valódi ellenállás hiányában nincs kényszerítés. Látszólagos ellenállást fejthet ki pl. a sértett nő kacérságból vagy éppen a férfi nemi vágyának felkeltése céljából. Az ellenállás komolyságának megítélése és bizonyítása gyakran nem könnyű, és szükségessé teszi, különösen más közvetlen bizonyíték hiányában, a vádlott és a sértett szavahihetőségének ellenőrzését.

Komoly ellenállására utalhatnak a sértett, esetleg a vádlott sérülései, a ruházatukon és a helyszínen található nyomok. Alaposan elemezni kell a vádlott és a sértett kapcsolatát is: ismerték-e egymást korábban, volt-e közöttük közelebbi kapcsolat, esetleg nemi kapcsolat is. A sértett előélete és esetleg kifogásolható életmódja  nem ad biztos következtetési alapot arra, hogy az adott partnerrel és az adott alkalommal hajlandó volt-e közösülni. Komoly ellenállást fejthet ki a nő olyan férfival szemben is, akivel már korábban volt nemi kapcsolata.

Komoly ellenállás hiányára utalhat a sértett "biztató" vagy egyenesen kihívó magatartása (pl. egyedül megy fel a férfi lakására, eltűr olyan bizalmaskodást a részéről, ami a közösülést szokta megelőzni: csókolózás, fajtalanság stb.) [...] Kihívó sértetti magatartás esetén azonban különös gonddal kell vizsgálni, nem tévedett-e az elkövető az ellenállás komolyságát illetően. A sértett könnyelmű, meggondolatlan magatartását enyhítő körülményként kell figyelembe venni."