Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület munkatársa kiemelte: minden második vizsgált esetben figyelmeztették az áldozatot a hamis vád következményeire.
Ez semmilyen más bűncselekménynél nem fordul elő ilyen gyakran - hangsúlyozta a jogvédő. Ezért az áldozatok jelentős része akkor is ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, ha tudja, hogy ki erőszakolta meg, mert ha az eljárásba valamilyen hiba csúszik, őt vonhatják eljárás alá hamis vád miatt.
Komoly energiák mennek el arra, hogy lebeszéljünk embereket a saját jogaik érvényesítéséről, ahelyett, hogy mindezt a sértett megacélozására fordítanák - tette hozzá Oláh László, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője.
Így aztán nem meglepő, hogy a Patent Egyesület tapasztalatai szerint tíz áldozatból nyolc úgy dönt, hogy nem csinálja végig a procedúrát, és mégsem tesz feljelentést.
Az Országos Kriminológiai Intézet korábbi kutatása szerint száz esetből maximum négy kerül a rendőrségre.

Sajnos a nemi erőszak még mindig a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közé tartozik - mondta Galajda Ágnes, a Legfelsőbb Bíróság beosztott bírója. Szerinte amíg nincs megfelelő jogszabály, nehéz a rendőrökön, a szakértőkön számonkérni egy másfajta szemléletet. A közelmúltban számos más országban úgy alakították át a nemi erőszak meghatározását, hogy tükrözze: nem az erkölcs, hanem egy személy ellen elkövetett bűncselekményről van szó. Spronz Júlia hozzátette: az ENSZ nőjogi bizottsága, a CEDAW négyévente felhívja Magyarország figyelmét erre a hiányosságra, de eddig mégsem történt semmi.

(forrás: Matalin Dóra/Népszabadság)