Kedves Édes Anna!

Ma találkoztam a blogoddal, amihez gratulálok!
Nem tudom eldönteni, hogy az én történetem ideillik-e, ha igen, tedd ki nyugodtan, ha nem, töröld. Ha kirakod, akkor kérlek, hogy nicknevet se írj, max. kezdőbetűt.

15 évesen megismerkedtem egy nálam 4 évvel idősebb sráccal (tehát 18 éves volt), "járni" kezdtünk, ahogy az kamaszoknál szokás, együtt lógtunk a haverokkal, stb. Ez a srác már az elejétől fogva azt akarta, hogy lefeküdjek vele, de én akkor messze nem éreztem magam késznek erre, és elutasítottam. Persze csókolózás, tapizás meg ilyesmi belefért, és élveztem is, de ő mindent akart volna, én meg még csak ismerkedési fázisban voltam a saját testemmel és a szexualitással. Ez idővel állandó konfliktusok forrásává lett köztünk.

Közel egy éve voltunk együtt (még mindig csak 16 éves voltam!), amikor választás elé állított: vagy lefekszem vele, vagy szakítunk. Mindezt szilveszter este sikerült kinyögnie, én kiborultam, hazaszaladtam. Másnap jött, hogy ő nem is úgy gondolta, dehát ő már tapasztalt, bízzak meg benne, olyan rég vár már erre, ha szeretem akkor megteszem neki, ha csak felizgatom de nem elégül ki az neki nagyon fájdalmas, stb. Nagyon naív és tapasztalatlan voltam, nem csak szexuális téren, minden más téren is, nem ismertem fel az érzelmi zsarolást. Közben az anyja elejtett néhány célzott megjegyzést, ami valahogy úgy hangzott, hogy minek kínzom a fiát, ha nem tudom neki megadni amit akar, minek vagyok vele egyáltalán. 
Valamikor január közepén megtörtént a dolog, mai napig emlékszem rá, rettenetes volt. Egyáltalán nem figyelt rám, szerintem azt se tudta, hogy nálam hány óra van, csak az, hogy végre megkaphatja amit akar. Néhányszor még megtörtént az aktus, de mivel egyre nehezebben mentem bele (állandó fájdalmakkal járt), megkaptam tőle a "frigid" jelzőt. Nem sokra rá szakítottunk, egyáltalán nem bántam.
Két dologban hagyott mély nyomot bennem ez a dolog: hosszú évekig nem tudtam normálisan szeretkezni senkivel, mai napig kísért a dolog, bár már sokat javult a helyzet.
A másik, hogy évekkel a szakításunk után megtudtam: amikor lefeküdtem vele, ő is szűz volt, de tapasztaltnak hazudta magát, én meg elhittem, és rábíztam magam... Ez volt talán a legnagyobb pofon, soha nem fogom neki megbocsátani.

Bocsánat, hogy én teszem ki, de nem tudom, hogy Édes Anna figyelte-e a postabontást.