Úgy döntöttem, hogy felrakok egy régebbi, a nol.hu-n megjent cikket ide, mert az oldalon eddig nem nagyon foglalkoztunk azzal, mi történik akkor, ha valaki feljelentést szeretne tenni nemi erőszak ügyében. A cikkben Sponz Júlia, a Patent munkatársa is nyilatkozik, aki már régóta küzd azért, hogy az erőszak áldozatává vált nők megfelelő védelmet kapjanak.

Elavult jogszabályok, előítéletes szakértők, megalázó procedúra és a feljelentéstől visszalépő áldozatok - ez jellemzi a nemi erőszakkal kapcsolatos ügyeket - állítja az a munkacsoport, amelyben civilek, rendőrök, orvosok és bírók dolgoznak.

Ha feltörnek egy autót, nem számít, hogy a tulajdonos értékeket hagyott az ülésen, és ezzel felhívta a tolvaj figyelmét a kocsira. Ez ugyanis nem változtat azon, hogy bűncselekmény történt, emiatt nem kap enyhébb büntetést a tolvaj. Nemi erőszaknál viszont gyakran elhangzik, hogy az áldozat is hibás: nem kellett volna rossz hírű szórakozóhelyre mennie, kihívóan öltözködnie, az elkövető csak élt a lehetőséggel - ezzel a példával érzékeltette Oláh László, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője, hogy miben különbözik a nemi erőszak megítélése más bűncselekményekétől.

Az Amnesty International Magyarország tavaly adott ki jelentést Meg nem hallott segélykiáltások címmel a nemi erőszak kezelésének problémáiról. Ezt követően alakult egy munkacsoport civilek, rendőrök, orvosok, bírók részvételével. Egyrészt a jogszabályokon, másrészt az áldozatokkal való bánásmódon szeretnének változtatni. - Legalább meg kellene közelíteni a nemzetközi normákat - fogalmaz Oláh László, aki találkozott olyan esettel, amikor egy megerőszakolt nővel az eljárás során tízszer mondatták el részletesen, hogy mi történt, ebből legalább hatszor teljesen feleslegesen. - Tízszer élte át újra a traumát. Ha szakszerűen rögzítenénk a vallomást, erre nem lenne szükség - tette hozzá. Pozitív példát is említett: az V. kerületben már van olyan speciális szoba, ahol a szexuális bűncselekmények áldozatait megfelelő körülmények között hallgathatják meg. További komoly hiányosság viszont, hogy nincs egységes kihallgatási gyakorlat, pedig ennek "Baktalórántházán és a Belvárosban is ugyanúgy kellene történnie".

Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület munkatársa négy éve kutatja száz nemi erőszak, illetve szemérem elleni bűncselekmény részleteit. Ennek alapján elmondta, hogy ha az elkövető valamilyen szempontból hátrányos, illetve speciális helyzetű, például külföldi, roma vagy hajléktalan, akkor szinte biztos, hogy lefolytatják ellene az eljárást. Ha viszont nem az, általában csak akkor indul eljárás, ha legalább kép- vagy hangfelvétel szintű bizonyíték van ellene. Spronz Júlia egy másik kutatásra hivatkozva kijelentette, hogy az orvosszakértők sok esetben előítéletesek a nemi erőszak áldozataival. Akkurátusan kikérdezik őket szexuális életük, családjuk, de még az iskolai osztályzataik felől is, mintha ők követtek volna el valamit. Egy szakértő a munkacsoport előtt kijelentette: ha egy tizenéves lány bugyiban és melltartóban van otthon, ne csodálkozzon, ha a nevelőapja megerőszakolja.

Spronz Júlia kiemelte: minden második vizsgált esetben figyelmeztették az áldozatot a hamis vád következményeire. -Ez semmilyen más bűncselekménynél nem fordul elő ilyen gyakran - hangsúlyozta a jogvédő. Ezért az áldozatok jelentős része akkor is ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, ha tudja, hogy ki erőszakolta meg, mert ha az eljárásba valamilyen hiba csúszik, őt vonhatják eljárás alá hamis vád miatt. - Komoly energiák mennek el arra, hogy lebeszéljünk embereket a saját jogaik érvényesítéséről, ahelyett, hogy mindezt a sértett megacélozására fordítanák - tette hozzá Oláh László. Így aztán nem meglepő, hogy a Patent Egyesület tapasztalatai szerint tíz áldozatból nyolc úgy dönt, hogy nem csinálja végig a procedúrát, és mégsem tesz feljelentést. (Az Országos Kriminológiai Intézet korábbi kutatása szerint száz esetből maximum négy kerül a rendőrségre.)

Sajnos a nemi erőszak még mindig a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közé tartozik - mondta Galajda Ágnes, a Legfelsőbb Bíróság beosztott bírója, a munkacsoport tagja. Szerinte amíg nincs megfelelő jogszabály, nehéz a rendőrökön, a szakértőkön számonkérni egy másfajta szemléletet. A közelmúltban számos más országban úgy alakították át a nemi erőszak meghatározását, hogy tükrözze: nem az erkölcs, hanem egy személy ellen elkövetett bűncselekményről van szó. Spronz Júlia hozzátette: az ENSZ nőjogi bizottsága, a CEDAW négyévente felhívja Magyarország figyelmét erre a hiányosságra, de eddig mégsem történt semmi.

A munkacsoport az Egészségügyi Világszervezet protokollja alapján irányelveket dolgoz ki a szexuális erőszak áldozataival foglalkozó szakemberek, rendőrök, orvosok, igazságügyi szakértők, bírók számára. A kész tervet a jogszabály-változtatási javaslatukkal együtt eljuttatják az illetékes minisztériumokhoz a jövő év folyamán. - Akit megerőszakolnak, az egy életen át viseli ennek testi és lelki nyomait. A nemi erőszak szinte az emberöléssel azonos súlyú cselekmény, az áldozatok megérdemlik a méltányos bánásmódot - tette hozzá Oláh László.